Vers. Legyen szép. Ez a vers azoknak kik közel állnak hozzám.

                                       Ez a vers azoknak kik közel állnak hozzám.
                                       Legyen szép.
                                       Legyen szép az évednek első napja,
                                       A kicsi malac mindég szerencsédet dúrja.
                                       Kéményseprű vigye magán a kormot,
                                       Hozza szerencsédet, fogjad te a gombot.
                                       Kívánok négylevelű lóherét,
                                       Hozzon neked szerencsét.
                                       Lencsét egy jó nagy tállal,
                                       Hozza a pénzt az fiával.
                                       Lópatkó vezérelje szerencsédet,
                                       Hozzon boldogságot, egész évben békességet.
                                       Lassan összerakok egy verset,
                                       Köszönöm ezt nektek.
                                       Köszönöm, hogy vagytok,
                                       Ugye mindég, jövőre is maradunk barátok?
                                       Szerző: FM.

Vers. Céltalan életnek.

                                           Céltalan életnek.
                                           Céltalan életnek, de keserű az íze,
                                           Kiég abba a szívnek tüze.
                                           Elringassa, altassa az vágyát,
                                           Búbánatának veti így el magját.

                                           Ránk telepedve ő nem pisszen,
                                           Tud uralkodni a múló életen.
                                           Lehúzhassa neki az értelmét,
                                           Köd fedi az embernek a szemét.

                                           Hagyja csak azt a vágyat ébren,
                                           Vele az ember révbe érhessen.
                                           Gerjeszthesse fel az akaratát,
                                           Pörgethesse fejben a gondolatát.

                                           Szitálja, értelmét az éltethessen,
                                           Csüggedni attól ne lehessen.
                                           Mert ha vágyunk éled bennünk,
                                           Céltalan nem lehet az életünk.

                                           Aztán az akarat az tettre késztet,
                                           Értelme szívbe lángot éltethet.
                                           Így lehet csak szép az életünk,
                                           Ha teszünk, akkor már szeretünk.

                                           Dolgunkat addig még csináljuk,
                                           Szíveinket közbe mi kitárjuk.
                                           De sokszor észre sem vesszük,
                                           Munkánkat, mi másért is tesszük.
                                           Szerző: FM.

Vers. Hisz te vagy nekem.

                                         Hisz te vagy nekem.
                                         Hisz te vagy nekem a mindenem,
                                         Ugye kérhetek tőled Istenem.
                                         Ha lehet mezőt, zöldet,
                                         Búzakalászt, amit szellő lenget.

                                         Kenyeret mindenki asztalára,
                                         Jusson rá finomság is arra.
                                         Éhezőből ne lehessen,
                                         Kérlek, segíts minden emberen.

                                         Csupán csak segítséged kérem,
                                         Nézzél le miránk Istenem.
                                         Tekinteted legyen rajtunk,
                                         Hagyjad, mi hagy boldoguljunk.

                                         Hozzon az évünk boldogságot,
                                         Fedjen az szomorúságot,
                                         Szemből öröm sugározzon,
                                         Az ember mindég mosolyogjon.

                                         Lobogjon a lángja a szeretetnek,
                                         Örülhessünk szebb életnek.
                                         Járja az be a nagyvilágát,
                                         Embereknek szívét foghassa át.

                                         Ennyit kérnék én most csak tőled,
                                         Te hozzad csak az új éved.
                                         Hiszen annak ide érkezni kell,
                                         De nappalba nap, az így keljen fel.
                                         Szerző: FM.

Vers. A peronon most.

                                          A peronon most.
                                          A peronon most bőrönd, özön,
                                          Utazni készül az Ödön.
                                          Rajta ül zöld bőröndjén pihen,
                                          Jön neki vonata, zakatol a sínen.

                                          Befutva fékez, megáll az ötön,
                                          Vörös fénye van még a jelzőn.
                                          Van, aki nem utazik már innen,
                                          Pakkjával leszáll, utat érhessen.

                                          Felszállhat, már utazhat Ödön,
                                          Van egy fülke, ami neki bejön.
                                          Bőröndje a polcon van, fen,
                                          Helyet foglalt most már pihen.

                                          Jelző villant a zöld fénye átjön,
                                          Menesztik a vonatát, gördüljön.
                                          Fut a kerék, pörög a síneken,
                                          Aztán majd térközöket érintsen.

                                          Távolsága fogyjon, le szűküljön,
                                          Az kerék ki úgy pörögjön.
                                          Ödön időben célállomást érjen,
                                          Reggelébe még városa pihenjen.

                                          Az a vonat bíbor fényébe jöjjön,
                                          Benne az állomás tündököljön.
                                          Ödön, bőröndöket úgy vigyen,
                                          A fáradozása, örömbe telhessen.
                                          Szerző: FM.

Vers, kedvesemhez. Szeretem a perceket.

                                         Szeretem a perceket.
                                         Szeretem a perceket, mit teveled tölthetek,
                                         Várom bennük, élhessem jöjjenek érintések.
                                         Imádom lépteidet, amiket értem teszel,
                                         Mert te engem mindég boldogságba viszel.

                                         Szeretem nézni szemed, azt a káprázatosat,
                                         Imádom szemeiden a kiülő vágyódásokat.
                                         Mert ha látom azokat, úgy szép az életem,
                                         Így lehetsz napomban benne te reményem.

                                         Köszönöm az idillt, a szép perceit te neked,
                                         Napokat rak össze, mibe ott lehetek veled.
                                         Ha nevedet, bele suttoghatom a füledbe,
                                         Felemel, repit, visz engemet az a fellegekbe.

                                         Kérem istenemet, ragyogtathassad  egemet,
                                         Hozzad napjaimba mindég a fényedet.
                                         Életemet fedd, érintsél meg a türkizeddel,
                                         Legyél te nekem, hozzad azt közelségeddel.

                                         Töltsd be minden napom, legyél áradat ottan,
                                         Éltessed a szívet, hiszen az érted dobban.
                                         Minden dobbanásban ott van egy sóhajtás,
                                         Akarom látni, nyűgözzön le a bűvös pillantás.

                                         Hullám legyen, úgy simíthasson érintésed,
                                         Lágyságát hozza át bőrömön kezed.
                                         Parfümödnek illata kábíthasson engemet,
                                         Tompítsa szeretet, estébe a gyertya fényeket.
                                         Szerző: FM.

Vers. Megy, nem marad meg.

                                           Megy, nem marad meg.
                                           Megy, nem marad meg, ez az év se,
                                           Repül tovább már csak mese.
                                           Ott lesz ő is majd a többivel,
                                           Mulandó tovaszálló érintő évekkel.

                                           Úgy múlik, helyette mindég új jön,
                                           Mert, hogy érkezik, így beköszön.
                                           Ünnepeljük, várjuk őt, jöhet,
                                           Bízzunk mindég, hozhat az szebbet.

                                           Betegséget nekünk sosem hozzon,
                                           Még van, békében gondolkozzon.
                                           Neki minden napja áldott legyen,
                                           Érintsen, az elesetten segíthessen.

                                           Boldogsággal töltse be ő a napjait,
                                           Éhező ne legyen, a finom falat ízeit.
                                           Szája érezhesse minden embernek,
                                           Arcokon kiülő mosolyok legyenek.

                                           Csupán erre kérném én Istenemet,
                                           Még ó évben nyitom a pezsgőmet.
                                           Újév első perceiben fohászkodom,
                                           Mielőtt neki ízébe bele kóstolom.

                                           Múlik nem maradhat ez az év sem,
                                           Érinthet így mostan az emlékem.
                                           Istenem hessegetem bánatomat,
                                           Vágyom, az egedbe felszállt arcokat.
                                           Szerző: FM.

Vers. Mindenkinek kívánok boldog karácsonyi ünnepeket. Karácsonyi fényben.

                                     Mindenkinek kívánok boldog karácsonyi ünnepeket.
                                       Karácsonyi fényben.
                                       Karácsonyi fényben, derű van szívekben,
                                       Fenyőfán díszes gyertya fénye lebben.
                                       Szeretetet éltet csipetnyi a lángja,
                                       Átöleli azt most, fénye a világot bejárja.

                                       Megérint mindenkit, hitet hordoz széjjel,
                                       Jézushoz hív minket szent karácsony éjjel.
                                       Istennek házába, neki templomában,
                                       Éjféli misére csillagtól fénylő éjszakában.

                                       Jézushoz templomban Betlehemet nézni,
                                       Vele lenni szeretettel feltöltődni.
                                       Hagyni a szívünket az ki hagy nyílhasson,
                                       Karácsonynak fénye arra ráhathasson.

                                       Fedhessen le minket, éltessen a csillogás,
                                       Neki napjaiba ott lévő ragyogás.
                                       Díszített fenyő, csillagszóró szikrába szálló,
                                       Fénylő gyertyák lángja a szívekhez szóló.

                                       Érjen mindenkit, ő legyen dísze lakásának,
                                       Ünnepét járja át illata a fenyőgyantának.
                                       Angyaloknak most suhogjanak szárnyaik,
                                       A világot fedhessék le nekik a dallamaik.

                                       Hozzanak ők békét, feltöltődött szívekkel,
                                       Bele napjainkban maradandó szeretettel.
                                       Hitünk lehessen a táptalaja annak,
                                       Diktáljon jót az ész, mindég az akaratnak.
                                       Szerző: FM.