Elvarázsol engem a szemednek a fénye,
Átjön azon a lelkednek a lénye.
Fény érint egy csillag által,
Ami betölti mindég a szívemet vággyal.
Lefedi az életemet, akarom azt a fényt,
Napjaimba hozza bele a reményt.
Boldogság nekem, ha te velem vagy,
Jókedvem az, így el sohasem nem hagy.
Veled lehetek, egy édes tüneménnyel,
Aki érint engem mindég a fényével.
Színesíted életemet, te azt átfested,
Úgy rakod a színeidet, szívem érinted.
Nappal telik aztán, benne csendjében,
Derűje érinti, marad a kedven.
Érezlek tégedet, itt vagy énvelem,
Ettől életem minden percét kedvelem.
Vágyom a fény lágyságát, én az éltetőt,
Az átjövő szeretetet, a mindég érintőt.
Akarlak én tégedet, tetőtől talpig,
A sírom még lezáródik addig a percig.
Szemeidet imádom hisz, azok beszélnek,
Akkor is ha rabja maradok ennek.
Ha fénye nem érint, érzem sorvadok,
Veled szépek hidd, már csak a nappalok.
Szerző: FM.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése