Új időszámítás, kábítják az embert,
Arra hangoltam én is a vekkert.
Rá készültem még előtte este,
Reggelében az új időt kecsegtette.
Ébredtem reggel ahogy szoktam,
Szemeimet korán kinyitottam.
Az órára néztem, akkor rájöttem,
Egy órát minden honnan késem.
Eltűnődtem ez most, hogy is van,
Az idő csak úgy tovaillan.
Maga után történést nem hagyva,
A mutatókat csak előre csavarva.
Késésbe maradva indulok a napba,
Bélyegét rám nyomja az abba.
Hát nem jó érzés késésbe lenni,
Visszaállásig az egy órát keresni.
Ebéd van, nem korog a gyomrom,
Egy órát mért nem lehet várnom.
Az idő előbb van, ami késésbe hoz,
Ülhetek le a nem kívánt falathoz.
Szokásaink nehogy maradjanak,
Valakiknek netán ezek is ártanak.
Ránk ők az akaratukat rakják,
Jó ez nekünk, meg is magyarázzák.
Szerző: FM.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése