Az éjjelekben, ott vagy az álmomon,
Mint egy harcos amazon.
Csatát nyerünk, győzelemre visszük,
A diadal zászlaját, már ketten lengessük.
Éj a birodalmunk, ezüsttel színezet,
Gazdagsága sötétségbe rejtett.
Megcsillanva fényébe megyen át,
Te az édes démon, hozod a varázslatát.
Azok az éjszakák meséjükbe visznek,
Karjai közt egy édes kis ördögnek.
Átjár forrósága, a bűvös pokolnak,
Hagyom magam, pillanata csábításainak.
Éjszakák múlnak, megérintesz benne,
Zúduló álmomnak ez a része lenne.
Netán a vágyam lenne esztelen,
Játéka ez a sorsnak, ami sose lehetetlen.
Akár hogyan is van, része életemnek,
Érkezését várom a tüneménynek.
Éjszakák mennek így pirkadásba,
Mint az illat foszlik, a május éjszakában.
Elillan, de marad neki a káprázata,
Virág illatként, ér bódulata.
Szeretnék sok ilyen éjszakát,
Az amazont, aki éleszti a vágyak játékát.
Szerző: FM.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése