Vers, az édeshez. Derű fedi egem.

                                         Derű fedi egemet.
                                         Derű fedi egemet, nincs szivárvány,
                                         Nem éri fény rajta a talány.
                                         Így meg, maga alá gyűr,
                                         Életemen nyomása, a csillagtalan űr.

                                         Ha mindég ragyogna az a csillag,
                                         Szívemben nem lehetne parlag.
                                         Bele szeretetbe burjánozna,
                                         Ha érhetném őt, minden róla szólna.

                                         Arra kérem én csupán Istenemet,
                                         Ragyogtathasson az tégedet.
                                         Lehessek ott a fényedbe,
                                         Ne estébe álmomban, a nappali égbe.

                                         Legyél benne nappalomban itten,
                                         Mosolyodat akarom édesen.
                                         Mert ha látom neked derűdet,
                                         A vigaszom vagy, ápolod lelkemet.

                                         Így lehetne szép, a fránya életem,
                                         Ha fényeidet rivaldába érzem.
                                         Tündököljél benne a napokban,
                                         Gyönyörködhessek, egy angyalban.

                                         Ne lehessen rajta derűje egemen,
                                         Szivárvány legyen szívemben.
                                         Ragyoghassa az nekem a lényem,
                                         Éltesed Istenem, mellettem édesem.
                                         Szerző: FM.