Utolsó napjaiban.
Utolsó napjaiban a múló évünknek,
Az emberek leltárt készítenek.
Mit is kéne szelektálni,
Amibe nincs lényeg, attól megválni.
Átgondoljuk mi, majd fogadkozunk,
Az újévben másképp élünk.
Majd ahogy az idő telik benne,
Az ember rájön ilyet mért is tenne.
Szinte minden marad úgy a régiben,
Abba a beidegződésben.
Mért is van ez így, az Isten tudja,
Kényelmét az ember fel nem rúgja.
Talán mert már hozzá szokott ehhez,
Ami kiszolgált, ahhoz a régihez.
Vagy egy közmondás áldozata lehet,
Ne váltsd ismeretlenre, az ismertet.
Közben az idő meg csak megy telik,
Már megint újév közeledik.
Készülünk rá, fogadjuk, őt várjuk,
Megint a szokásainkat szelektáljuk.
Így telik közbe minekünk az életünk,
Mennyi mindent bele képzelünk.
Az idő meg csak megy haladva,
Telik az elmúlik, mirajtunk kacagva.
Szerző: FM.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése