Csillogó gyöngy cseppét reggelre,
Hajnala rátette mindenre.
Lefedte vele gyönyörű világát,
Rárakta arra az, frissítő harmatát.
Oda rája a fűre, fáknak a lombjára,
Virágainak a bársonyos szirmára.
Életet frissítve, mindent felüdítve,
Világába most is, új napot éltetve.
Jöhessenek ők, egymásután sorba,
De szépsége maradhasson abba.
Nyíló bimbónak rajta a szirmán,
Lehessen mélázni pilléknek táncán.
Csillogó harmattal telt reggelében,
Az Istenadta nap, kelő fényében.
Kápráztatva lenni a képektől,
Amit ember kaphat a természettől.
Alakítgat mindég, azt Istene élteti,
Képeit előttünk vásznára vetíti.
Élményként vigye magával embere,
Kísérthesse aztán egy egész életre.
Láthasson ébredő felfrissült arcot,
Fény érintette hunyorgót.
Úgy ahogy azt is átjárja az élet,
Festi fel rá pírját, így éltetve létet.
Csillogó cseppek fedik le a reggelt,
Benne a nap mindent üdén lelt.
Életünk az csak így pezseghet,
Ha a jelen minket, öröké éltethet.
Szerző: FM.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése