Ha neked szemedet nézhetem,
Kábulatba viszi az érzetem.
Az szem pár tükrözi a lelkedet,
Valahogy megérint, ez így engemet.
Ottan vagy a fantázián aztán,
Fénylőn, olyan tisztán.
A vágyaimat gerjesztve,
Akaratomon van, rá zászlója tűzve.
Diadalma neki, szeretet gerjeszt,
Így aztán az ember fejet veszt.
Elragadó lélek, visz az édenbe,
Egy édesnek bele, aztán az életébe.
Nem rossz, ez kellemes érzésnek,
Hódolni annak a hölgynek.
Ennél szebbet nem adhat az élet,
Ha róla szólhat, az ember érinthet.
Az érintés ha ölelésbe megyen,
Tündökölhet múló perceken.
Azok meg halomba rakodnak,
Csinálva helyet, így a boldogságnak.
Szeretem nézni, ó azok a szemek,
Csak rólad mesélnek.
Tűz van benne, felizzó parázs,
Átjön a varázslattal, az érintő imázs.
Szerző: FM.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése