Érted még leszek, én mindent megteszek,
Neked világodban én benne lehessek.
Ott lehessek veled, érinthesselek tégedet,
Szeretet fényében várhassam a végzetet.
Mert elfog az jönni, hiszen neki kell jönnie,
Ha születik az ember kell neki mennie.
Az úton végig haladva, fényben révbe érni,
Ott angyaloknak fenséges dalait hallgatni.
De még itt leszek, mindég csak érted éllek,
Szereteteddel ki itten űrt töltettek.
Engem magány soha körbe ne vehessen,
Múló időben az ember szeretve lehessen.
Én még éllek, utolsó leheletemig imádlak,
Aztán is, ha az égiek elszólítanak.
Fénylő csillagként ragyogom egedet,
Csak nézzél fel, hogy láthassad fényemet.
Ott leszek én az égen a többi csillag között,
Fátyolfelhők között töröm az ezüstöt.
Majd hunyorogva követlek tégedet,
Beragyogom neked éjben fekete egedet.
Jövök, érintelek estédben, ne fájjon a gyász,
Hisz Isten akarata hozzá jöjjön egy fohász.
Ki ott van, mindenkié mondjál egy imát,
Mind ott leszünk, ha eljön az idő a várva várt.
Szerző: FM.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése