Vers. Itt vagyok most.

                                           Itt vagyok most.
                                           Itt vagyok most a néma csendben,
                                           Kint vagyok a temetőben.
                                           Felvirágozott sírotoknál veletek,
                                           Kik nyugszotok, fed sírhelyetek.

                                           Emlékeim, hogy jönnek mostan,
                                           Állok némán vigasztalan.
                                           Kiülő könnyekkel szemeimben,
                                           Most fájón él, a múlt a szívemben.

                                           Fájóan érintenek a gondolatok,
                                           Mert ti mostan benne vagytok.
                                           Átérzem az életemet, a múltat,
                                           Azt amit átéltünk a megtett utat.

                                           Mikor az időben együtt voltunk,
                                           Ott boldogságot ragyogtattunk.
                                           Sír fedi már a derűt, a kacajokat,
                                           Némaság feledtet szép szavakat.

                                           Itt vagyok, mostan elmerengek,
                                           Milyen törékenyek az életek.
                                           Arcomon indul, fut a könnyem,
                                           Az végig szalad rajta, én érzem.

                                           Sírotokon most gyertyát gyújtok,
                                           Még ég közbe imát mondok.
                                           Értetek mondom én imámat,
                                           A jó Istenhez, most fohászomat.
                                           Szerző: FM.