Haladok, én a pedálokat taposom,
Duruzsol halkan a motorom.
Pörögnek, visznek engem a kerekek,
Ha Isten is akarja hozzád érkezek.
Autómat motor, engemet a vágy hajt,
Bennem most gerjeszti a sóhajt.
Óhaj ez akarat, csak veled ott lenni,
Érinteni, az arcodra csókokat lehelni.
Fogyasztom utamat, közbe haladok,
Navigátor közli, merre fordulhatok.
Utána egyenesbe teszi utamat,
Pörgethetem ki majd a motoromat.
Kies tájakat hagyok magam mögött,
Ott marad az is az emlékek között.
Egyre közelebb kerülök célomhoz,
Faragom utam, így a boldogsághoz.
Fogy a kilométer, távolsága csökken,
Édes nekem, te vagy most az éden.
Érzem én neked a közelségedet,
Akarom azokat az édeskés perceket.
Benne veled lenni, csak teérted élni,
Pillanataiba csak jelent éltetni.
Gyönyörövé téve, jövőbe így menjen,
Múló idejében ő boldogságot vigyen.
Múltjába képeit, ha mostan eltárolja,
Emlékből vissza, azt majd úgy adja.
Lágyíthassa vele a szíveinket,
Tiedbe, enyémbe az rója neveinket.
Szerző: FM.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése