Szóáradat, zúdít rám mostan érzetet,
Nem hagyja békén a képzetet.
Az életem szépíti, nem rombolja,
Ő csupán csak fantáziámat borzolja.
Pörög az agyba benne a gondolat,
Ott vagyok neki a súlya alatt.
Hiszen rólad szól, édesem vágylak,
Gondolataim tégedet képbe raknak.
Aztán már ők, hozhatnak tégedet,
Így most ez vágyat élesztget.
Engemet ez éltet, jó érzéssel tölt be,
Velem lehetsz, benne a képzeletbe.
Itt lehetsz nekem, élteted világomat,
Hisz körötted pörög a gondolat.
Tépik a vágyat, az akaratom éltetem,
Repit már, vihet hozzád a képzetem.
Én megyek, így teveled ott lehetek,
Mosolyaid lábamról levesznek.
Boldogságba viszed az életem,
Feledem azt, hogy néha szenvedem.
Vagy ez csupán csak az élet fintora,
Minden nehézséggel, válhat valóra.
Borzoljon hát, mindég a gondolat,
Éljen a vágy, aztán vigyen az akarat.
Szerző: FM.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése