Mert elhintettek, mi eredhettünk,
Magból, gyökeret verhettünk.
Ordasa, lehetünk akaratunknak,
Mindnek, ami nem tetszik annak.
Ami árthat, mi azt tépkedhetjük,
Akkor is, ha vérbe visszük.
Tűrhetünk, de azt ne csináljuk,
Mert a rosszat árnyként hagyjuk.
Azt mi rossz, miránk úgy hathat,
Az boldogságot sosem hozhat.
Még a gondolatból is iktassuk,
Azzal mi le sosem parolázzunk.
Azért akadnak, vannak rosszak,
Akadályozni mégsem tudnak.
Gyökerek széjjel úgy erednek,
Azután ott már a sarjak lesznek.
Még élünk meg sosem hátráljunk,
Értük falkán belül is marjunk.
Ha értelme van, menjünk halni.
Ott, ha kell farkasként harcolni.
Hogyha folyatni is kell vérünket,
Mert így védhet más életeket.
Egy nemzetet az, ha felemel,
Merjünk halni érte, emelt fejjel.
Szerző: FM.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése