Ontsa a nap fent az égen melegét,
Perzselődik, nem üde a rét.
Az ember fia kókad,
Itt ugyan hűvös sehol sem akad.
Köröttem ki van tikkadva minden,
Nem éledhet virág harmatcseppen.
Forró az éjjel, a nappal,
Hiába fed le, baj van az árnyékkal.
Pingálhatna valaki felhőt az égre,
Úgy vágyok a hulló esőcseppre.
Felhő lehetne így fent a nap előtt,
Visszavenné talán egy kicsit a hőt.
Visszavenne belőle, ő egy picikét,
Nem veszítené a szelő értékét.
Hűsítő lehetne neki a simítása,
Élvezhetőbb lenne a meleg hatása.
Ó kókadó világ, szétégetten silány,
Borított talán az emberi talány.
Ahogy érintesz bosszúd ez csupán,
Marad így lesz ez, mindég ezután.
Pingálhatna valaki az égre felhőket,
Alája hulló esőcseppeket.
Ami lehűtene, üdévé tenne,
E hő nélkül, életünk szebb lehetne.
Szerző: FM.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése