Játszok egy gitáron, ott pengetek húrokat,
Ujjamat mozgatva fogom a hangokat.
Megfeszített húrját rezgésbe viszem,
Dalomban éltetlek, én tégedet kedvesem.
Ódát zengek rólad, most gitárnak a húrjain,
Éltetve tégedet szálló akkordjain.
Úgy lehetsz most a gondolatomban,
Téged éter tükröz vissza, a dallamomban.
Vissza hallom vágyam, szívembe így zárlak,
Helye van ottan, egy meseszép angyalnak.
Szívem tüzét éltesd, éleszd parazsát,
Érezzem lelkedet, annak minden varázsát.
Két szemedet lássam, tükröm az legyen,
Annak pillantása boldogságba vigyen.
Mosoly fedje le ajkad, én azért teszek,
Amíg a szívem dobban, csak érted leszek.
Tégedet én, éltetlek, a kezemet nyújtom,
Életed, ha tehetem, bajtól oltalmazom.
Ha együtt kell utazni azon a csónakon,
Élvezhessük mi az életet, a hullámokon.
Pengetem a húrokat, játszok egy gitáron,
Rezzenek a húrok feszülnek azon.
Életünket tükrözi most nekünk ez a dal,
Egy asszonyt éltet az, minden vágyammal.
Szerző: FM.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése