Fény vagy édes, azúrozod egem,
Életembe benne érintesz engem.
Mint a tenger, az érintő végzet,
Angyal vagy te, ki vigyázva éltet.
Jöttél érintettél utamon engemet,
Nem firtatnám sohase létedet.
Akármerre is jártad eddig utad,
Kezedet adjad, ujjaidat nyújtsad.
Sodort életünk, az egy útra terelt,
Egymásra ottan a lelkünk rálelt.
Legyél eztán, én akarom érintsél,
Múló életemben, itten te éltessél.
Érintsél tengernek hullámaként,
Vegyél körbe, engemet pántként.
Érezzem én lazán a szorítást,
Hozzad életembe bele a simítást.
Susogjál mindég, az hang jöjjön,
Érintsen szavad, engem terelőn.
Jöjjön tán, hívóan harangként,
Szentélyedbe, fogadj angyalként.
Felnézhessek rád, mint csillagra,
Életembe vágyva rád, a virágra.
Ez kérés, mit kaphatok tőled,
Ha adod, én viszonozom hűséged.
Szerző: FM.
Köszönőm, nagyon szép versek!
VálaszTörlés